Kéményméretezés: MSZ845/2012 szabvány 8.1.4. pontja szerint, minden égéstermék elvezető berendezést tervezni, valamint hő-és áramlástechnikai szempontból méretezni kell. Ez tartalmazza az égéstermék elvezető berendezés hő-és áramlás technikai méretezést, elősegítve a rendszerhez legjobban illeszkedő kémény kiválasztását, megspórolva az elméretezett kémények miatti üzemeltetési bosszúságot.
A kéményseprő társaságok már kérik a kémény átvételéhez a hő-és áramlástechnikai méretezést. A kéményre vonatkozó szabványokat ismerő szakember segítségével kell a szükséges elhelyezést és magasságot meghatározni. Öt méternél kisebb aktív hosszúságú kéménybe ne kössünk. A helyes keresztmetszetet és magasságot is meg kell állapítani. (túl nagy keresztmetszet és hossz is zavarhatja a megfelelő működést.) Tapasztalataink szerint a kellő időben és áttekintéssel elvégzett kéményméretezés az üzemeltetés legoptimálisabb megoldását nyújtja, s mint igazolás megkönnyíti a kémény átvételét.
A kémény vezeti el a fűteni kívánt helyiség fűtőberendezésének füstgázát, továbbá a légcsatorna közvetítésével az égéshez szükséges levegőt a tűztérbe juttatja. A huzat nagysága függ a kürtő magasságától, ellenállásától; a külső levegő és a füstgázok közti hőmérséklet különbségtől, a külső légmozgástól és a légnyomástól, az épület elhelyezkedésétől. Amennyiben kicsi a kémény, akkor a készülék nem tudja leadni azt a teljesítményt amit várunk tőle, ha pedig túl nagy a kémény akkor pedig jelentős korom-kátrány, kondenzátum képződésre kell felkészülnünk. Mindezek eredménye a rossz hatásfokú működés.
A kémény lehet elemekből, téglából, kerámiából, samottból és fémből. A kémény élettartalmat növeli a saválló csőbélés. A műanyag béléscsövezés alacsony hőállósága miatt nem javasolt. Legjobb a kör keresztmetszetű kémény, mert legkisebb kerület mellett legnagyobb területe van, tehát kevesebb meleget sugározhat ki s a szél így aránylag legkisebb területen támadhatja meg. A négyszög keresztmetszetű kéményekben a szekunder áramlások miatt a huzat rosszabb, a kürtők sarkaiban a korom lerakódik, így a távozó füst hőmérsékletét a sarkokban levő levegő erősen csökkenti s a kémény huzatának hatása kisebb. Ha a füstjárat a külső falban épül, akkor a füst gyorsan lehűl, a huzat erőssége csökken, fennáll a veszélye a lekátrányozódásnak. A kémény lehűlésének elkerülésére a füstcsatorna és a fal külső síkja között légrés készülhet. (kályháknál is)
Amennyiben rendelkezésünkre áll az épület fűtéséhez szükséges hőigény mértéke és ehhez igazodva kiválasztottuk a megfelelő tüzelőberendezést is, elengedhetetlen egy a rendszerhez illeszkedő, annak megfelelő működését biztosító égéstermék-elvezető berendezés kiválasztása.
KÉMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK:
- a kémény feleljen meg az érvényes szabványokban előírt követelményeknek
- a kémény kürtőjét felfele szűkíteni nem szabad
- a kémény magasságának mindenkori tetősík fölötti függőleges mérete 80 cm-nél nem lehet kisebb
- gáztüzelésű kéményekre nem szabad rákötni szilárd tüzelésű berendezést
- ha működő kéménybe kandallót vagy kályhát kötünk be, egy időben egyszerre csak az egyik berendezés üzemeltethető ( függetlenül a teljesítménytől!)
- egyedi kémény kürtőjét függőlegesen kell vezetni. Téglából falazott kémény kürtője szükség esetén a függőlegessel legfeljebb 30 fokot bezáró szögben elhúzható. A kéménykürtőt csak egy irányban szabad elhúzni max. 200 cm vetületi távolságra s az összes elhúzások vetületi mérete nem haladhatja meg a 300 cm-t.
- gyűjtőkéménybe csak max. három db zárt tűzterű kandalló köthető be
- huzatfokozó nélkül beépített füst-csatorna vízszintes vetületi hossza nem haladhatja meg a 200 cm-t és a kürtő irányába legalább 10%-os emelkedés kell legyen
- a kéményfal vastagsága 12 cm-nél kisebb nem lehet
- téglalap keresztmetszetű kéménykürtő hosszabbik oldala nem lehet a kisebbik oldal másfélszeresénél nagyobb
- kéménypillért csak tömör égetett téglából vagy kemény kőből szabad építeni
- kéménytisztító ajtót kell beépíteni minden magas tetős épület kéményébe a padláson;lapos tetős épületek kéményébe a tetősík járóvonala felett 80-cm-re úgy, hogy az baleset mentesen megközelíthető legyen
- eternitcső bélésű kéményt kandalló részére építeni nem szabad
- koromzsák-ajtót minden kéménykürtőbe kell építeni a fűtött lakásból megközelíthetően, a padló vonala felett min. 40 cm-re elhelyezve
- a füstcsatorna vasbeton tartó szerkezettel nem érintkezhet
- tűzveszély elkerülése céljából az épület födémje és a tető faszerkezete a kéménytől legalább 12- cm-re legyen
Jellemző hibák téglakéményeknél:
- repedezett kémény fedkő ( állagromlás )
- „fugásodó” kéményfej
- alig látható repedések
- szabálytalan méretű toldóval a kéményjárat leszűkített ( nagy áramlási és alaki ellenállás )
- szabálytalan kéményfej kialakítás ( beázás, kifagyás veszélye )
- kéményfalazat tömörtelenség ( hamis levegő beáramlás )
- kéményválaszfal ledőlés, kéménydugulás ( füstgáz elvezetése ellehetetlenül, visszaáramlás veszélye áll fent )
- korom,szurok felrakódása a belső kéményfelületen ( keresztmetszet szűkület-tökéletlen huzatot eredményez, kéménytűz )
- madárfészek-huzatrontó
KONIX ÉGÉSJAVÍTÓ: az adalékanyagot a tüzelőanyaggal együtt a tűztérbe juttatjuk.(parázsra) Égést javító katalitikus hatása következtében csökkenti a szükséges légfelesleget, a füstgáz áramlási sebességét; semlegesíti a kénsavat a hővisszanyerő berendezés alacsony hőmérsékletű részein, s biztosítja hogy a tüzelőberendezés a maximális energiamennyiséget tudja hasznosítani.
